Csinálhatnánk persze gyakrabban is, hogy alaposan feltérképezünk következő ellenfelet, de ugye az időhiány és bla-bla… Mindenesetre itt van nekünk ez a BL párharc, ahol az ellenfél nem feltétlenül ismert, leszámítva persze, hogy arab olajmilliárdokból lettek angol bajnokok és tudjuk, hogy céljuk a világ futballjának uralása innentől egészen 2145-ig.
Négy City meccset megnézve (mínusz kétszer tíz perc, ami valahol elveszett letöltés közben) megpróbáltam kifigyelni, nagyjából mit és hogyan is tesznek a jó futball érdekében, valamint szintén megpróbáltam elhelyezni mindezt a Barcelona ismeretében.
Négy meccs persze nyilván nem lehet elég mindenre, de talán az alapok világossá lesznek belőle, vagy másképp: legalább valami fogalmam most már van arról, milyen is a Manchester City.
City-Arsenal 6-3 (dec. 14.), City-Liverpool 2-1 (dec. 26.), Tottenham-City 1-5 (jan. 29.), City-Chelsea 0-1 (feb. 3.) lettek azok a meccsek, amelyeket kiválasztottam, és vizslató szemekkel végignéztem. Mindezek általam látni vélt tapasztalatát pedig posztba öntöttem:
Csinálhatnánk persze gyakrabban is, hogy alaposan feltérképezünk következő ellenfelet, de ugye az időhiány és bla-bla… Mindenesetre itt van nekünk ez a BL párharc, ahol az ellenfél nem feltétlenül ismert, leszámítva persze, hogy arab olajmilliárdokból lettek angol bajnokok és tudjuk, hogy céljuk a világ futballjának uralása innentől egészen 2145-ig.
Négy City meccset megnézve (mínusz kétszer tíz perc, ami valahol elveszett letöltés közben) megpróbáltam kifigyelni, nagyjából mit és hogyan is tesznek a jó futball érdekében, valamint szintén megpróbáltam elhelyezni mindezt a Barcelona ismeretében.
Négy meccs persze nyilván nem lehet elég mindenre, de talán az alapok világossá lesznek belőle, vagy másképp: legalább valami fogalmam most már van arról, milyen is a Manchester City.
City-Arsenal 6-3 (dec. 14.), City-Liverpool 2-1 (dec. 26.), Tottenham-City 1-5 (jan. 29.), City-Chelsea 0-1 (feb. 3.) lettek azok a meccsek, amelyeket kiválasztottam, és vizslató szemekkel végignéztem. Mindezek általam látni vélt tapasztalatát pedig posztba öntöttem:
A City védekezésben
Ami számomra a legfeltűnőbb volt, hogy fizikálisan baromi erős társaságot hoztak össze. Ennek persze lehet/van hátulütője is (ld. lentebb), de nekik nyilván elsősorban angol környezetben kell megfelelniük, gyanítom ez lehetett az alapkövetelmény is a keret kialakításánál. Nyilván a keretből is adódik, hogy a védőjátékukat igyekszenek mindig fizikai kontaktokra fordítani, és azokból nyerni az 1-1-eket, vagy egyáltalán levédekezni az ellenfél labdás emberét. Jellemző rájuk, hogy - bár a védelem egy négyes vonalban áll fel, - nem hagyják az ellenfelet nyugodtan labdázgatni, folyamatosan kilépnek a labdás emberre, így zavarva a labdajáratást. Mindeközben ügyelnek arra is, hogy akár emberfogással, akár területzárással elvágják a támadópasszok lehetőségét. Ami szokatlan volt számomra, hogy bár gyakran élnek a magasra feltolt letámadás eszközével, a támadóik nem feltétlenül szervezettek, inkább egyéni futásokkal próbálják a középpályát és a védelmet, valamint a labdaszerzést segíteni. Ugyanakkor az is igaz, hogy nem ragaszkodnak mindenáron a labdatartáshoz. Ha úgy hozza a helyzet, gond nélkül visszaállnak, és abból próbálnak a gyors támadóikkal kontrázni. 
Zabaleta
Erősségek
Vele kezdem, mert az ő szerepe a legérdekesebb az egész védelemben. A legegyszerűbben úgy írhatom le, hogy gyakorlatilag „Alves-t játszik”, bár különbségek nagyon is vannak. Szinte folyamatosan a félpályán helyezkedik, szinte folyamatosan támadóként szerepel, ez pedig meghatározza őt a pályán, de a csapatot is körülötte. Baromi gyors, labdabiztos játékos, aki nem fél bevállalni az 1-1-eket sem, viszont ez utóbbira viszonylag ritkán van szüksége, mert a csapat megoldja azt, hogy eltűnnek előle az ellenfél játékosai. Nagyon érdekes, hogy mindig megpróbálják addig mozgatni az ellenfelet, amíg Zabaleta lesz a legelső ember a jobb oldalon. Ez azt is jelenti, hogy a szélső szinte soha nem marad előtte, mert amikor csak lehetősége van, inkább befelé mozog, hogy szabaddá tegye előtte a területet. A másik megoldás, amit viszonylag gyakran játszanak, hogy addig helyezik a játék súlypontját a baloldalra, amíg el nem juthat a másikra úgy a labda, hogy az eltolódott ellenfél megint csak szabaddá tegye előtte az utat. Olyan is előfordult nem ritkán, hogy ő már az ellen 16-osának sarkára futott be, de előtte senki nem maradt, annyira sikerült szétzilálni az ellen sorait. A cél világos: Zabaleta jól és nagy hatékonysággal ad be, ráadásul a támadóik magasak, vagy gyorsak, így könnyen teremthetnek gólveszélyes szituációkat.
Gyengeségek
Ahogy Alvesnél, úgy nála is probléma, hogy a támadószerep a védekezés rovására megy, erre pedig reagálni kell. A City jellemzően úgy oldja meg a helyzetet, hogy az egyik védekező középpályás kilép mögé. De ennél is érdekesebb, hogy nem mindig ezt játsszák, mert előfordul, hogy a középső védő megy ki a vonal mellé lezárni mögötte a területet. Mivel ez valóban az oldalvonalat jelenti, a saját védelmük is mocskosul eltolódik néha, de olyan eset is előfordul, hogy emiatt a két középső védő között marad egy cirka 20-30 méteres lyuk. Első hallásra ez máris ígéretes lenne, hisz hatalmas területeket hagynak a kontrákra, viszont az egész csapatról elmondható, hogy mindkét szélt nagyon hatékonyan képesek lezárni (szélsővédő-védekező középpályás-szélső támadó hármassal és a mögé tolódó védelem-középpálya vonalakkal), így rendszerint képesek szinte nulla veszélyhelyzetté redukálni Zabaleta támadó felfogását.
Ellenünk?
Jó esély van arra, hogy nem fogjuk Zabaletát a fullback szerepkörében látni, ahhoz ugyanis az kellene, hogy a meccsek döntő hányadában náluk legyen a labda. És bár az idén láthattuk jeleit annak, hogy a Barça nem feltétlenül akar dominálni minden egyes meccsen, nem gondolom, hogy mi ne akarnánk labdát birtokolni, ők meg fognák magukat és belebonyolódnának egy eszetlen adok-kapokba. Én valószínűbbnek tartom azt, hogy Zabaleta visszavontabban fog játszani és inkább eseti jelleggel fut fel támadásokkal. Ha így lesz, akkor máris számíthatunk egy alapvetően határozott és jó százalékkal védekező játékosra, akit külön figyelnünk kell, amikor alkalmanként támadásba lendül.
Pedróval/Neymarral szemben?
Bár Zabaleta nagyon is korrekt játékos, nem feltétlenül szokott a statikus védekező szerepkörhöz, nem biztos, hogy képes lesz mindvégig stabilan tartani az oldalát. Pedro idén amúgy is jobbik énjét mutatja, elképzelhető, hogy nem egyszer képes lesz átjátszani. Főleg akkor, ha Zabaleta nem kapja meg a szükséges támogatást a támadópárjától (pl. Navas). Neymar pedig konkrétan megeheti reggelire, de legalábbis képes lehet annyira magára vonni a figyelmét (+a szélsőt + a vkp-t), hogy cserébe veszélyesen megnyílik középen a City.
Kompany
Erősségek
Nem véletlen a kapitányi karszalag, ő a védelem gerince, vezére, legstabilabb támasza. Nem néztem statisztikát, de szemre nagyon nagy százalékkal állítja meg az ellenfeleket, ha a Barçából akarnám valakivel összehasonlítani, akkor a legjobb időszakát élő Puyolt mondanám. A többiek bátran számíthatnak rá, amikor ég a ház, ő lesz az, aki az utolsó pillanatban megmenti a csapatot. Nem szokatlan tőle az sem, hogy támadásba lendül. Ilyen alkalmakkor akár a befejezésig is viheti, de legalábbis támadópasszig fut fel.
Gyengeségek
Alapvetően mindent erőből old meg, a játékának lényege, hogy mindig az ellenfél játékosára koncentrál, nem pedig a labdára. Folyamatosan igyekszik testi küzdelemre fordítani az 1-1-eket, így a célja alapvetően az, hogy az embert állítsa meg, nem pedig a labdát megszerezni.
Messivel szemben?
Ha látom valakiben a City-ből, hogy képes lehet akár 1-1-ben is (nem csak megfogni, de) folyamatosan tartani Messit, akkor az ő. (Ugyanakkor cseszhetik, ha már Leo lendületből eljut az utolsó vonalig.) Kompany egyébként is hajlamos embert takarítani és mellesleg a labdát figyelni, ez pedig magával hozhat egy-két szabadrúgást, de akár lapo(ka)t is. 
Demichelis
Erősségek
Nagyon jó a levegőben. Annyira, hogy a szögletkombinációikat is gyakran rájátsszák.
Gyengeségek
Volt szerencsém már korábban is látni néhány világtornán, a véleményemet a City meccsek láttán sem kellett megváltoztatnom. Ha röviden le akarom írni, akkor csak annyit mondok, hogy tipikus argentin védő, annak minden előnyével és hátrányával. Összességében meglehetősen szerény képességű játékosnak tartom, aki komoly veszélyt jelent a mindenkori csapataira nézve. Nem arról van szó, hogy folyamatosan rosszul játszana, inkább arról, hogy maximálisan benne van a váratlan hibalehetőség. Hajlamos összezavarodni, hajlamos középső védőnél nehezen tolerálható mennyiségű ostobaságot csinálni, hajlamos lapokat gyűjtögetni (mondtam, hogy argentin), végül pedig hajlamos bután eladni a labdát, még akkor is, ha épp nincs is szorongatott helyzetben.
Messivel szemben?
Mindaz amit leírtam Kompany-nál, hatványozottan igaz rá. Nem lennék meglepve, ha konkrétan arra játszanánk, hogy Demichelis-t próbáljuk nyomás alá helyezni, és ez még akkor is (vagy éppen hatványozottan) igaz, ha Fernandinho esetleges hiányában ő lesz az egyik védekező középpályás.
Clichy
Erősségek
Az angol bajnokságban nem ritka (inkább alapkövetelmény), hogy a szélső védő nagyon jó százalékban képes legyen lezárni a területet a beadások elől. Ha meg úgy alakul, akkor képes legyen nagy százalékban blokkolni a beadásokat. Amennyire nekem átjött (ezen a kevés meccsen meglehetősen semleges játékosnak tűnt) ennek ő maximálisan meg is tud felelni.
Gyengeségek
Valószínűleg többet kellett volna látnom ahhoz, hogy ilyet felfedezzek, de – ahogy mindenkinek, neki is – nyilván van.
Kolarov
Erősségek
Clichy-vel ellentétben ő már inkább aktívnak tűnik támadásban és Zabaletához hasonlóan életveszélyesek a beadásai. Nem annyira támadószellemű, mint az argentin, de amikor előrefut, az mindig komoly veszély az ellenfelekre nézve. Fizikálisan nagyon erős, fejben összeszedett, egyszóval több, mint korrekt játékos.
Gyengeségek
Mivel a csapat elsősorban arra koncentrál, hogy Zabaleta hátát fedezze, nagyon is előfordulhat, hogy meglephetővé válik a City Kolarov mögött. És ez még akkor is igaz, ha a baloldalon a védelem megkapja a támogatást, nem csak a védekező középpályástól, de a támadótól (Silva) is.
Sánchez ellen?
Az utóbbi néhány hétben Alexis "lett a Pedrónk", értem ezalatt azt, hogy ha adott meccsen éppen nem is muzsikál jól támadásban, mindig rengeteg melót visz a pályára. Arra feltehetően számíthatunk, hogy a chilei képes lesz lekötni a balhátvédet, és (szabályosan) megállítani se könnyű. A City védelme hajlamos olykor összezavarodni, ez pedig különösen azért furcsa, mert szinte folyamatosan két szűrő helyezkedik előttük.
Lescott
Ha igaz, hogy Fernandinho nem lép pályára, akkor feltehetően ő áll majd a védelem közepén (Demichelis pedig eggyel előrébb lép), ez pedig számunkra tartogat némi pozitívumot. Először is azt, hogy Lescott sem az a kimondott betonfal típusú védő (hajlamos hibázni), de azt is, hogy vele kevésbé összeszokott a védelem (közepe). Láttam olyat, amikor egy egyszerűen azért került bajba a City, mert nem értették meg egymást a védőtársaival.
Fernandinho
Erősségek
Kiváló játékos, aki nagyon jó százalékkal védekezi le a területet és áll bele 1-1-ekbe, de még ennél is fontosabb, hogy a támadások építésének is egyik kiinduló játékosa. Ő már nem csupán blokkoló, szándéka szerint igyekszik a megszerzett labdát saját társ felé megjátszani. Egyébként is eleme a labdajáratásnak, de támadásban is nagyon erős játékos. Nem ritka, hogy felfutásokkal segíti a City-t, gólpasszokat ad, de gólokat is szerez.
Gyengeségek
Összességében nekem az jött át, hogy irányító, vagy támadó szerepben jobb lenne, mint védekezésben. Nem arról van szó, hogy nincs az igazi posztján, inkább arról, hogy a labda megtartásában és megjátszásában érzem jobbnak, védekezésben itt-ott benne van a hibalehetőség. Ez utóbbit azért is gondolom, mert kevésbé szépen védekezik, hajlamos inkább szabálytalanságokkal megfogni az ellenfelet, mint tiszta szerelésekkel. Ez különösen azért feltűnő, mert én angol bírói felfogás mellett láttam és még ott is szokatlanul gyakran szólt a sípszó, amikor ő volt a labda közelében.
Messi ellen?
Elképzelhető, hogy ide inkább Xavit/Fábregas-t kellett volna írnom, de nem fogunk meglepődni, ha a City védelem és a középpálya közepének gyakorlatilag az lesz a feladata, hogy szinte végig Leót őrzi. Azt tudjuk, hogy ha Messi jó formában van (márpedig úgy néz ki), gyakorlatilag képtelenség őt (szabályosan) megállítani, de azt is, hogy fel kell tudnia mérni, mikor érdemes időben szabadulnia a labdától. Ha megengedjük magunknak azt a luxust, hogy a határozott visszatámadás (Messi) és a védekezéshez való hozzájárulás (Xavi) hiányzik, akkor bizony benne van a pakliban, hogy Fernandinho segítségével pillanatok alatt lekontrázhatnak minket. (Mindez arra az esetre csak részben igaz, ha Demichelis kerül a helyére.)
Touré
Erősségek
Valószínűleg ő az, akit a legkevésbé kell bemutatni a Barça szurkolóinak. Ide is csak annyi kívánkozik, hogy a játéka jobb lett a City-ben, köszönhetően annak, hogy szabadabb posztot és szélesebb feladatkört kapott. Szabadabb poszt alatt azt értem, hogy gyakran lép fel támadásokkal, köszönhetően annak, hogy a City-ben a két vkp. felváltva megy előre, miközben a másik mögötte marad biztosítani. (A Barçában ez az egy védekező középpályás miatt kevésbé lehetett valósággá.) Szélesebb feladatkör alatt pedig azt értem, hogy ő a City mélységi labdajáratásának kulcsa, ebben az értelemben a feladata tulajdonképpen Xaviéhoz áll legközelebb. Gyakorlatilag mindent tud, amit egy jó középpályásnak kell. Ha nem jön anno egy Sergio Busquets hozzánk, ma is nálunk lenne, hozzáteszem, abszolút megérdemelten.
Gyengeségek
Hiába a jó helyezkedés, a labdabiztosság, a magabiztos test-test elleni küzdelmek, a City-ben nagyon benne van, hogy a támadók csak maszatolgatnak védekezés címszó alatt. Persze adná magát, hogy a két védekező középpályásra nyugodtan ráterhelhessék az ellenfelek támadásait, nem ritkán kevésnek bizonyul még Touré univerzalitása is. Agresszív letámadással megzavarható-megforgatható, ha pedig ez utóbbi bekövetkezik, nem elég gyors ahhoz, hogy helyrehozhassa a hibáját.
Iniesta ellen?
Lehet bármilyen jó, nincs az a Touré, aki képes lenne megfogni, és két meccsen keresztül stabilan tartani egy jó formában levő Andrést. A City meccsekben benne lehet az, hogy hiába tudják kiválóan a szélekre tolni a játékot (és ott gyakorlatilag meg is fojtani az ellenfeleket), Ini akár egyénileg, akár a szélsőkkel (támadó+védő) és a középen mozgó Messivel/Fábregas-szal(?) képes legyen bolondot csinálni (még) belőle (is).
A City támadásban
A City kerete kiváló egyvelege annak, hogy gyakorlatilag bármilyen támadásépítésben gondolkodhassanak, a játékosok ugyanis két kategóriát képviselnek. Vagy iszonyú gyorsak (Agüero, Navas, Nasri, Silva), ezzel játszhatnak gyors, kombinatív focit, vagy statikus erőemberek (Negredo, Dzeko), ezzel pedig játszhatnak a magas előre/beívelésekre is. Illetve arra, hogy amíg az erőemberek lekötik az ellenfelek védőit, ezzel helyet adnak a többieknek a gyors betörésekre és befejezésekre. Ez utóbbi mondatból különösen a ’gyors’ szó kiemelendő, mert a támadójátékuk nagyon direkt. Támadásban relatíve kevés az oldalirányú játék, igyekeznek minél hamarabb a támadóharmadba juttatni a labdát, és mindig lövéssel befejezni a támadásaikat. Szintén a támadójátékuk jellemzője, hogy igyekeznek a széleken futtatni a labdát, majd onnan beadásokkal operálni, amire nemritkán 3-4 ember is érkezik középen. Általánosságban elmondható róluk, hogy nagyon sokat mozognak a pályán. A cél egyértelmű: az ellenfél folyamatos mozgatásával területet találni a támadóknak, akik igyekeznek minél hamarabb lövéssel lezárni az akciókat. Külön szót érdemelnek még a rögzített helyzeteik is. Érezhetően kitalált és begyakorolt szögletvariációkat játszanak, melyek lényege, hogy mindig adott ember lesz a befejező játékos, a többiek célja – ellenfél védők elmozgatásával, játékból kizárásával - „csupán” megadni a lehetőséget számára, hogy minél zavartalanabbul juttassa kapura a labdát. 
Navas
Erősségek
Valószínűleg őt sem kell különösebben bemutatni, a spanyol bajnokságból éppen eléggé ismerhetjük őt. Iszonyú gyors, labdabiztos, jól cselez, jól ad be, elég gyors fejben a kombinatív játékhoz, bármilyen kis területen. Nagyon jól ismeri a spanyol válogatott (=Barça) játékát, és nagyon sokat melózik védekezésben is.
Gyengeségek
Ő az, akin egyértelműen észrevehető, hogy a fizikai hiányosságai miatt képtelen igazán megfelelni az angol bajnokságban. Sorban veszíti az 1-1-eket, sőt igazából már eleve kerüli is az ilyen szituációkat, emiatt pedig testidegenné (részben haszontalanná) válik a City-ben. Másik probléma, amit észleltem nála az, hogy hajlamos vaktában beadni a labdákat. Olyan érzést kelt, mintha örülne, hogy nagy nehezen áthámozza magát egy beadásig, akkor meg már minden-mindegy alapon beküldi, csak hogy letudhassa a kötelezettségét.
Alba ellen?
Hiába tud súlytalan lenni az angol bajnokságban, a Barça ellen játszani, számára is más kategória. Az idő előrehaladtával eljöhet a pillanat, hogy Alba is egyre magasabban helyezkedik, márpedig, ha nem leszünk képesek végig kontroll alatt tartani Navas-t, komoly bajba kerülhetünk. Ha megadjuk neki a lehetőséget, hogy kontrákkal elfuthasson, közvetve, vagy közvetlenül gól(oka)t is kaphatunk miatta.
Nasri
Erősségek
Agüero mellett ő az a City-ben, aki egyedül is bármikor képes hihetetlenül kis területeken átjutni a labdával és akár egy jó passzal, vagy jó befejezéssel gólokhoz segíteni a csapatát.
Gyengeségek
Hamar el tud kedvetlenedni, ha nem sikerül az első néhány megmozdulása és azután már leginkább csak egy darabszám a csapatban. Fentebb írtam, hogy a City támadói inkább csak maszatolgatnak védekezés címszó alatt és ez rá is jellemző. Nem arról van szó, hogy nem mozog vissza, se arról, hogy ne támadná a labdás embert, inkább arról, hogy érezni rajta, valójában csak a ráparancsolt kötelességből veszi ki a részét a csapatjátékból, igazán nagy kedvvel és hatékonysággal nem segíti a többieket. Ezentúl ő az a játékos, aki hajlamos „meghalni a szépségben”, ezzel pedig nemhogy segíti a csapata (támadó)játékát, inkább hátráltatja azt.
Alves ellen?
Dani mögött verhetők vagyunk egy ilyen játékossal.
Silva
Erősségek
Ha én lennék a Barça edzője, biztosan az egyik legfontosabb feladatként fogalmaznám meg az ő semlegesítését. Alapvetően „Iniesta posztján” helyezkedik, ahol eleve nagyon sokat ad a csapat védekezéséhez, szinte végigrobotolva egész meccseket és lefedve a pályát az ellenfél védelmének labdakihozatalai előtt. Még ennél is lényegesebb, hogy onnan jellemzően középre mozogva ő a City támadásainak központi figurája, ő az agy. Rendszerint helyesen méri fel a szituációkat, így kiválóan dobál előre „gólpasszokat”, de a gyors labdajáratásnak és a támadójáték oldalirányú meghatározásának is központi eleme egy személyben. Ha van játékos, akit bármikor szívesen látnék a Barçában, az ő. És ha van játékos, akitől (Agüero hiányában) a legjobban tartok, az szintén ő.
Gyengeségek
Gyakorlatilag nem tapasztaltam.
Busquets ellen?
Ha Sergio a mostanában hullámzó formájának éppen a rosszabbik oldalát mutatja, akkor Silva tulajdonképpen eldöntheti a meccseket a City javára. De ha éppen legjobb formáját futja, akkor is komoly gondban lesz a semlegesítésével. 
Dzeko
Erősségek
Magas, fizikálisan nagyon erős.
Gyengeségek
Az biztos, hogy gólokat szerez, mert láttam a statisztikákban, de arra nem sikerült rájönnöm, hogyan lehet erre képes, mert nekem roppant szerény képességű játékosként sikerült megismernem. Lassú fejben-testben egyaránt, körülményes, pontatlan, a labdával ügyetlen, összegezve minden hiányzik belőle, amiből azt gondolhatnám, hogy jó játékos.
Piqué ellen?
Bár nem láttam Dzekóban semmi kivételeset, az nyilvánvaló, hogy a Barçával szemben nagyon is érvényre juthatnak az adottságai. Ellenünk gyakorlatilag minden egyes pontrúgás gólhelyzet az ellenfeleknek, pláne akkor, ha egy ilyen fizikális adottsággal rendelkező támadó lehet a beadások célpontja. 
Negredo
Erősségek
Fizikálisan nagyon erős játékos, aki képes lehet bármely ellenfél védelmét „elfárasztani” idővel. Nekem tipikus statikus befejező embernek tűnt.
Gyengeségek
Bár azt hittem, spanyol létére megtanulta kivenni a részét a csapat védekezéséből, ennek gyakorlatilag semmi jelét nem láttam. Próbálkozgat, meg néha-néha szaladgálgat ő a labda után, de amikor odateszi magát, annak szinte mindig szabadrúgás a vége. Csak nem nekik, hanem az ellenfélnek.
Mascherano ellen?
Akár ő, akár Dzeko bizony nyerheti a (fej)párbajokat sorra, ez pedig könnyen hozhat City gólokat. Akár többet is.
Agüero hiánya
Ha nem néztem volna meg ezt a néhány meccset, akkor is tudnám róla, hogy világklasszis játékos. Amikor pályán van, Silva mellett ő az aki alapjaiban határozza meg a City támadójátékát, ráadásul benne meg van az a plusz, hogy egyedül képes legyen lekötni több védő figyelmét is. Ő az, aki bárhol-bármikor egyedül is végigvisz egy-egy támadást és ő az, aki képes bármilyen reménytelen helyzetből gólt szerezni. Kétségtelenül az egyik legnagyobb előnyünk, hogy/ha ő nem játszhat.
City vs Barça
Érezhető, hogy a City összességében nem védekezésre lett felépítve, kontrollálniuk és dominálniuk kell a játékot, akkor igazán jók. Ha vissza is állnak és abból próbálnak játszani, akkor bizony problémájuk lehet ellenünk, mert nem tudnak hosszú időn keresztül fegyelmezetten és koncentráltan védekezni. Ugyanakkor az is igaz, hogy az ebbéli hiányosságaikat bőven kompenzálhatják a gyors játékosaikkal, azt pedig senkinek nem kell bemutatni, hogy mi nagyon könnyen lekontrázható csapat vagyunk. Bár – ellentétben az előző szezonnal – a Barçára idén nem jellemző, hogy tanácstalanná-fásulttá válna a labdajáratás tempója, azt nagyjából leszűrhetjük, hogy az utóbbi években a fizikálisan dominálni képes csapatok azok, amelyek legyőzhetnek minket. A City pedig éppen ilyen játékosokból áll, és egy olyan bajnokságban bizonyítanak hétről-hétre, ahol a fizikai küzdelem elengedhetetlen feltétele a sikernek.
Az őszintén meglepett ahogy a City gyakorlatilag összeomlott a Chelsea elleni bajnoki meccsen bekapott gólt után és nem is tért magához, csak körülbelül egy félidőnyi idő elteltével. Csak ez alapján tudom feltételezni, hogy mentálisan megzavarhatók, de tény, hogy ezek szerint bennük van az elbizonytalanodás. A Barçát idén már láthattuk felállni reménytelennek tűnő helyzetből és láthattuk érthetetlen módon szétesni nyerő szituációból, így személy fogalmam nincs arról, mire számíthatnánk, ha esetleg hátrányba kerülnénk.
Bár a négy meccs nem számít soknak, ennyiből is sikerült leszűrnöm, hogy Pellegrini minden egyes ellenfélre reagál valamilyen módon. Apró változtatások, kisebb kiigazítások a taktikában igazolják, hogy a City nagyon is rugalmasan variálható csapat, ellentétben velünk. Hiába tapasztalhatjuk jelét annak, hogy Martino igyekszik változtatásokat bevezetni, az ő keze Pellegrinihez képest meg van kötve. Mi ugyanis lényegében nem adhatjuk fel az alapjátékunkat, nem hozhatjuk magunkat abba a helyzetbe, hogy fizikai küzdelemben próbáljuk legyőzni az ellenfeleket. Főleg nem egy angol csapatot. Sőt, nekünk konkrétan tilos azt megkockáztatnunk, hogy a játékosainknak gyakran kelljen fizikai 1-1-ekbe bonyolódniuk, mert az egyenlő lehet a vereséggel. A City viszont valószínűleg éppen erre próbál majd törekedni, én legalábbis ezt tenném, ha le akarnám győzni a Barçát, ráadásul még a keretem is alkalmas lenne ehhez.
Ha egy mondatban akarom összegezni, amit a két csapatról jelenleg tudok, szerintem a párharc döntő faktora az lesz, mennyire érvényesül(het) majd a pályán a fizikai küzdelem, azaz ebből a szempontból melyik csapat akarata érvényesül majd a pályán.
