Mondhat nekem bárki bármit, egyre biztosabb vagyok abban, hogy idén érdemes (lesz) nézni a Barça meccseit! Sőt, javasolt! Már persze akkor, ha valaki/bárki igazán jó focit akar látni.
Pillanatnyilag (na jó, ez nagyképű volt) fogalmam nincs arról, mit csinált Tito, de az biztos, hogy amit látunk, bőven túllép a taktikai finomhangolás kérdéskörén. Szinte (ld. lentebb) kivétel nélkül elmondhatjuk a fiúkról, hogy annyira élvezik a játékot, mint ahogy azt utoljára talán Pep első évében, de még inkább a Ronaldinho fémjelezte csapatban láthattuk. Mivel meglehetős rendszerességgel szokom nézni a Barça meccseit, volt szerencsém látni az utóbbi években jó pár gálaelőadást, de lassan elgondolkodok azon, hogy párosult-e mindaz ilyen ötletes, látványos és döbbenetesen lekövethetetlen fickándozással a pályán?
Hajtás után mindez bővebben, az örömködésen túl itt-ott némi kritikával is, már persze, ahol indokolt.
Mondhat nekem bárki bármit, egyre biztosabb vagyok abban, hogy idén érdemes (lesz) nézni a Barça meccseit! Sőt, javasolt! Már persze akkor, ha valaki/bárki igazán jó focit akar látni.
Pillanatnyilag (na jó, ez nagyképű volt) fogalmam nincs arról, mit csinált Tito, de az biztos, hogy amit látunk, bőven túllép a taktikai finomhangolás kérdéskörén. Szinte (ld. lentebb) kivétel nélkül elmondhatjuk a fiúkról, hogy annyira élvezik a játékot, mint ahogy azt utoljára talán Pep első évében, de még inkább a Ronaldinho fémjelezte csapatban láthattuk. Mivel meglehetős rendszerességgel szokom nézni a Barça meccseit, volt szerencsém látni az utóbbi években jó pár gálaelőadást, de lassan elgondolkodok azon, hogy párosult-e mindaz ilyen ötletes, látványos és döbbenetesen lekövethetetlen fickándozással a pályán?
Hajtás után mindez bővebben, az örömködésen túl itt-ott némi kritikával is, már persze, ahol indokolt.
A félreértések elkerülése érdekében gyorsan leszögezem, hogy a Bilbao minden problémája ellenére is egy kivételesen erős csapat. Voltak tegnap este is olyan pillanatok, amikor világosan átjött, hogy nagyon is vágják ők ezt a focizás témát, mindaddig, amíg nem szaladnak bele egy ilyen kivételes formát futó Barçába. A pontszámokban ezt a szempontot is igyekeztem érvényre juttatni.
Egyéni értékelő:
Valdés – arra biztosan emlékszem, hogy egyszer lefeküdt a fűre, mert nyújtózkodnia kellett egy mellélőtt labda után. Arra is emlékszem, hogy egyszer meg kilépett és felnyúlt egy magasan ívelt labdáért, a többi meg feledésbe merült. (Vagy nem volt esemény.) Kár, hogy már nem sorolhatjuk egy-egyben a szinte átjátszhatatlan kapusok közé, de a gólban akkor se ő a bűnös - 7
Adriano – hanem ő. A múltkor már sikerült rajtakapnunk, hogy az adott időszakban bekapott gólok felében ő volt a probléma, tegnap ez megint így jött össze. Szintén a múltkor levontam a következtetést, hogy kellene valaki, aki irányítja a védelmet, most kénytelen vagyok felülbírálni önmagamat: úgy látszik Adriano alkalmatlan arra, hogy a csapattal összehangolt védőmunkát produkáljon. És amíg ez így marad, egyszerűen veszélyesnek minősítem a személyét a pályán. Amúgy lőtt egy überfasza gólt, de egyre kevésbé hiszem el, hogy ő valaha védőként játszott. Azt meg pláne nem, hogy jól - 6
Piqué – semmi bajom nincs vele (pillanatnyilag), csak zavar újabban ez a rengeteg ellenfélbe vezetett labda. Arra gondolok, amikor előrefut, és egyszerűen belesétál a vele szemben álló lábába. Szerintem tegnap neki se volt semmi különös dolga, az ilyen lesipuskás gólokhoz meg ott kell lenni a megfelelő helyen és időben - 7
Mascherano – ő se szakadt meg tegnap, talán egy kósza labdát kellett kifejelnie. Biztosan emlékszem, hogy idén már adott legalább egy kulcspasszt, de az is lehet, hogy gólpassz(a is) volt. Folyamatosan javulni látszik a játéka és a védekezés is rendben lesz szerintem, amikor stabilan számíthatunk a hátsó sor legideálisabb összetételére - 7
Alba – szerintem most már nincs egyetlen Barça szurkoló sem, aki ne gondolná úgy, hogy telitalálat volt a leigazolása. Van esély, hogy amikor Abidal visszatér, már inkább fog középső védőt játszani, így azt is feltételezem, hogy Alba helye bérelt lesz a kezdőben, akár hosszú éveken keresztül. Láttam már néhány elfutását, de még mindig képtelen vagyok megszokni a futógyorsaságát. Megy a labda előre a végeláthatatlan messzeségbe, látom, hogy valaki blaugranába öltözve robog felé és elkönyvelem magamban, hogy el lett mérve az indítás. Aztán egyszer csak érkezik a blaugranába öltözött, egy méteren kettőt ver az ellen játékosra, én meg rájövök, hogy az ott Alba volt, akinek szándékosan küldték oda a labdát, ahova. De ugyanez fordítva is igaz. Támad az ellen a maga jól kiérdemelt méteres előnyével, lelki szemeim előtt már látom, ahogy a középső védő kilép és bukjuk a beadást, aztán Alba egyszer csak előz, és már nincs is semmi baj. Az külön adalék, hogy mennyire érti-érzi Iniestát, ráadásul nála a beadás nem holmi kósza gondolat, hanem pontosan a kívánt helyre belőtt és pontos passz. Kell ennél több egy támadó szellemű szélső védőtől? Nekem ugyan nem - 8
Busquets – érdekes volt a tegnapi meccs – főleg – első szakasza, mert annyira klasszikus védekező középpályást játszott, amilyet én tőle talán még soha nem láttam. És mivel ezt minden értelemben tette, meg volt a maga pozitívuma és negatívuma is. A pozitívum, hogy szinte az egykori Mascheranot véltem felfedezni a pályán, mert Busquets-nek sikerült bejátszania a pálya teljes szélességét és ennek köszönhetően meglepően sokszor szerelt-ütközött a védelem előtt. A pozitívum ez volt, a negatívum pedig az, hogy sikerült meglepő arányban pontatlanul játszania. Aztán amikor beindult a henger, ő is elővette a mágikusabb énjét. Még mindig nehéz megszokni, mennyire lekövethetetlenre képes felgyorsítani a Barça a játékot, ő pedig ennek egyik mestere - 8
Xavi – benne mostanában az a trükk, hogy nagyon figyelni kell, ha egészében akarjuk értékelni. Egyre gyakrabban fordulnak elő olyan meccsek, amikor nem törvényszerűen csak rajta forog a labdajáratás és ez szokatlan is meg jó is. Én azt érzem rajta, hogy mivel nem kell folyamatosan az évek óta megszokott passzvonalakban mozognia, felszabadultabb lett a játéka. Az idei sok-sok kombinatív kis játék mások között, sokat levesz róla, többet pihenhet a pályán, élénkebbnek tűnik, amikor lehetősége van villanni. Még mindig bámulatos, ahogy lát a pályán. Tegnap is sikerült egy olyan fantasztikus oldalváltásra küldeni a csapatot, amit a TV-ben ugyan könnyű észrevenni, de abban a sebességben és lenn a pályán erre csak a legnagyobb képes - 8
Iniesta – ahogy írtam fentebb, idén remek társat kapott Alba személyében és sorozatosan élnek is az ebben rejlő lehetőségekkel. Most hogy már a bal oldal is kapott egy támadószellemű védőt, kijön mindaz, amiben az utóbbi években neki nem lehetett része. Szinte lubickol a helyzetben, hogy van, aki elvigye előle az embereket, most már ő is kedvére válogathat a megoldások között, és mikor merre nyílik út előtte, arra viheti a csapat támadójátékát. Bámulatos magasságokba emelkedett a csapaton belüli hierarchiában, ha nem lenne Messi, már legalább egy Aranylabda a vitrinben lenne nála otthon - 8
Cesc – üdvözlünk mindenkit a gondolkodás nélkül léc alávert lövések világában! Több oka is van annak, hogy ebben a szezonban feljavult a játéka, az egyik valószínűleg az, hogy Tito megköveteli a direkt focit és ez Cesc kedvére valónak látszik. Kénytelen vagyok visszautalni Cruyff egyik mondására, amely arról szól, hogy a futballt le kell egyszerűsíteni, amennyire csak lehetséges. Eddig úgy látszik, ez jobban tetszik neki, mint a csapat korábban látott felfogása. A másik ok szerintem az, hogy végre sikerült leosztani a középpályás szerepeket (elsősorban) közte és Xavi között. Vannak meccsperiódusok, amikor Cesc támadó középpályást játszik, ezekből lesznek a pillanatok, amikor előkészítésben remekel. Aztán vannak olyanok, amikor a csapaton belüli forgásban támadó szerepet kap, ilyenkor ér oda a befejezésekre, és olykor gólszerzőként is felvési a nevét a statisztikákba - 9
Messi – most már világos, hogy a tavalyi egyik legnagyobb problémánk ki lett javítva és ez azokon a meccseken ütközik ki, amikor „más is gólt lőhet”, nem csak ő. Tavaly is meg volt a meccseken belüli forgás a középpályán, de én azt érzem, hogy idén ez már Messi játékát is határozottabban befolyásolja. Persze neki tökmindegy, honnan kell indulnia, mert bárhonnan képes eljutni a kapuig, de mégis kialakulnak szituációk, amikor egyszerűen le kell tennie a társnak, mert azzal jobban jár a csapat. Hiszem, hogy nagyon jó úton járunk, és nagyon megköszönöm Messinek, hogy van benne annyi alázat, aminek a segítségével megérti a helyzetet és azt, miért nagyon fontos átlépni az utóbbi évek hibás játék felfogásain. Nem tudom, mi lesz Tito legnagyobb érdeme, de az biztos, hogy kiszabadította a csapatot a Messi-függésből és ez még akkor is igaz, ha döbbenetes mennyiségű gólt szerez. Sokkal jobban szeretem, amióta a pályán is csapatjátékosnak tekinthetem, nem csak a nyilatkozatokban. (Persze most túlzó és gonosz voltam vele szemben, de hátha értitek, hogy mire gondolok.) - 9
Pedro – az okát nem tudom megmondani, de elképesztően kétarcú. Tegnap is sikerült összehoznia olyan szerencsétlenkedést, ami után szívem szerint kegyelemből azonnal lehoztam volna, aztán meg dob egy olyan perdítést, mint a legnagyobbak. Lehet, hogy görcs van benne, amíg be nem indul a gála, pedig jó lenne éppen akkor hozzátennie a pluszt a csapathoz, amíg arra igazán szükség van. Bámulatos pillanatai voltak például tegnap is, de sehogy nem fasza az, hogy a védőpárja lehet bárki, mégis jellemzően többet vállal egyénileg, mint ő. Lehet, hogy túl sok benne a Barça DNS és jó lenne, ha kevésbé fogná fel a biztonság oldaláról a csapat játékát? - 7
Thiago – kell a játékperc belerázódni.
Song – kell a játékperc belerázódni.
Montoya – kell a játékperc, mert csak.
