Kezdjük a „legfontosabbal”, mert úgy alakult, hogy kicsit duzzogni van kedvem. Alaphelyzetben nem szoktam különösebben foglalkozni a média zizegésével, de most annyira szembetűnő lett a hülyeségük, hogy fel is kaptam rajta a vizet.
Tulajdonképpen nem történt semmi szokatlan, csak annyi, hogy elég volt nekik egyetlen olyan rövid időszak, amikor kimaradt a hétközi meccs és máris látványosan unatkozni kezdtek. A Messi-Villa affért még tekinthetem olyan szituációnak, ami valóban (valamennyi, de nem ennyi!) szóra érdemes, de eltartott egy darabig, amíg rájöttem, hogy mitől pukkant ki egy izzó a spanyol 'Sport' szerkesztőségi szobájában robbant a hét bombája.
Kezdjük a „legfontosabbal”, mert úgy alakult, hogy kicsit duzzogni van kedvem. Alaphelyzetben nem szoktam különösebben foglalkozni a média zizegésével, de most annyira szembetűnő lett a hülyeségük, hogy fel is kaptam rajta a vizet.
Tulajdonképpen nem történt semmi szokatlan, csak annyi, hogy elég volt nekik egyetlen olyan rövid időszak, amikor kimaradt a hétközi meccs és máris látványosan unatkozni kezdtek. A Messi-Villa affért még tekinthetem olyan szituációnak, ami valóban (valamennyi, de nem ennyi!) szóra érdemes, de eltartott egy darabig, amíg rájöttem, hogy mitől pukkant ki egy izzó a spanyol 'Sport' szerkesztőségi szobájában robbant a hét bombája.
A szuperisztikus bombahír – ha valaki nem tudná – ugyanis az lett, hogy a Barça leigazolta Neymart. Figyelem! Nem arról van szó, hogy udvariasak vagyunk, és szépeket mondunk róla, mert hogy mennyire ügyes a fickó, hanem arról, hogy a nyáron jön és pont.
Ami konkrétan ezen a héten engem is megzavart, az volt, hogy ugyan az uborkaszezonban többször felreppent már ez a hír, de – mivel akkor csak unatkoztak, én hülye – azt gondoltam, most valaki biztosan tud valamit. Míg végül sikerült kibogoznom, hogy a jó fenéket!
Felmelegítették ezt a nemtomhány hónapos összeesküvés-elméletet és elsütötték minden-mindegy alapon, mert kellett egy jó szalagcím, ha már a "José szomorú + CR szomorú + Casillas szomorú + Ramos szomorú = feloszlatják a Madridot" vonalból kihozták, amit csak lehetett. Alapvetően nem különösebben érdekelnek ezek a kamutörténetek, most annyiban esett rosszul, hogy még időt is töltöttem azzal, hogy utánanézzek a háttérnek. Végül annyit szűrtem le magamnak tanulságként, hogy egyre inkább tetszik Tito kommunikációs vonala, amelyben egy vállrándítással (és néhány keresetlen szóval) lepattintja magáról az ehhez hasonló ostoba újságírói agymenéseket. 
És ha már Tito. Éppen a napokban mondta el, hogy a Barça még közelében nincs a(z önmagához viszonyított) 100 %-os sebességnek, a csapatban van még tartalék és ahogy haladunk előre a szezonban, egyre inkább lehetőségünk lesz ez megtapasztalni is a pályán.
Akkor viszont ohó(!) és hohó(!), mert hiába akadnak be nyögvenyelősebb meccsek, máris tetszik, ha neki ez nem tetszik és tudja, hogy hol vannak a gondok, hol vannak a fejlődési lehetőségek. Elmondta továbbá azt is, hogy fizikálisan erősebbnek érzi a játékosokat, mint a korábbi években, ő meg már csak tudja. Ha meg ráadásul ideveszem a rotációs faktort is, csak ismételhetem magam, de jobb esély látszik átvészelnünk a sérüléseket, mint korábban bármikor. 
És ha már sérülések. Iniesta ugyan tegnap már gőzerővel edzett, de játékengedélyt egyelőre nem kapott, Adriano ugyan kidőlt, de cserébe lett Alba, aki meg azokat a szókat mondta bele a mikrofonokba, hogy valójában nem is volt már különösebben beteg a múlt héten, viszont Tito meg úgy döntött, hogy nem játszatja, mert megoldja a csapat nélküle is a helyzetet.
A „csapathoz közeli sajtó” ugyanakkor megpendítette azt is, hogy Puyol valójában nincs is annyira rossz állapotban, mint ahogy azt várni lehetett, és ha megpróbálunk az értesülés mögé nézni, akkor leszűrhetjük, hogy a sugallat az lenne: jól megvicceljük a Realt és haha(!), mert egyszer csak majd jól pályára lép jövő vasárnap. Ez utóbbira persze mérget azért még ne vegyünk, mert egy dolog, hogy mi a realitás, egy másik az, hogy miről álmodozunk, mert ő bizony oda nagyon (el)ké(l)ne’. Mint ahogy a Sevilla ellen is.
És ha már Sevilla. Az előbb előreszaladtam sokat, mert hiába kíséri a legnagyobb érdeklődés a bajnoki versenyfutás élpárosát (értsd: bajnoki címet megcélzó egyik csapat és EL indulásra helyezkedő másik), pillanatnyilag mégiscsak a Sevilla vár ránk, akikben – ahogy mindig, most is – benne van, hogy némelyest megakad(hat)nak a torkunkon.
Fogalmam nincs, mekkora a jelentősége annak, hogy legyőzték a Realt, de mivel ők lesznek otthon, sok mindenre számíthatunk, de könnyed mérkőzésre nem. Pillanatig nem fogom bánni, ha a csapat rám cáfol és "lerendezi egy ötössel" az ellenfelet, de inkább sejdítek egy kiélezett és küzdelmes meccset, mint (Barça) gólzáport, örömfocit, míves futballremeket és közben harsányan mosolygó Barcelona drukkereket.
Az óvatosság (mint mindig, most is) indokolt, ugyanakkor nem látok pillanatnyilag semmi konkrét okot arra, hogy miért ne győz(het)nénk ma este (is). Utólag meg majd kiderül, hogy volt-e mégis legalább egy…
Spanyol bajnokság 6. forduló
Sevilla FC – FC Barcelona
TV: 22:00, Sport2
