Az ismert tréfa csattanóját nyilvános helyen inkább nem, de az Espanyollal pont úgy vagyok, mint a viccbeli barátnővel - az egyetlen dolog, amit kedvelek bennük, ha megverjük őket. Martíno mester utolsó fontos, ősszel begyűjthető plecsnije a "Csúnyán kipicsáztuk a Zeszpanyolt" medál, reméljük ez is bekerül a vitrinbe az este folyamán. Már csak azt nem értem, miért pénteken játszunk.
Az ismert tréfa csattanóját nyilvános helyen inkább nem, de az Espanyollal pont úgy vagyok, mint a viccbeli barátnővel - az egyetlen dolog, amit kedvelek bennük, ha megverjük őket. Martíno mester utolsó fontos, ősszel begyűjthető plecsnije a "Csúnyán kipicsáztuk a Zeszpanyolt" medál, reméljük ez is bekerül a vitrinbe az este folyamán. Már csak azt nem értem, miért pénteken játszunk.
Városi riválisunk pocsék formát fut mostanság, bár az Atlético elleni meglepetés győzelmük adhat okot némi aggodalomra. Mégis, a fő ok, amiért izgulhatunk, hogy továbbra is annyira szeretjük egymást... A relatíve visszafogott Clásico után most aligha ér minket kellemes csalódás, és nem maradnak majd kihasználatlanul a türhő belépőkre kínálkozó lehetőségek. Jól jellemzi őket, hogy a tőlünk a galléron fityegő, "alkalmatlan" feliratú cimkével kiebrudalt Victor Sanchezből kifaragták a csapat eszét, mint valami idétlen vígjátékban, ahol a teljes bűnözőbanda síkhülye. De legalább rengeteg lapot gyűjtenek, az is valami.
Szóval Martínónak leginkább arra kell ügyelnie, nehogy az új, szaladósabb stílusunk kivitelezése közben elkapja a fiúkat a gépszíj, és belemenjenek egy masszívabb rugdalózásba. Korábban a sztoikus nyugalmú tiki-takázás közben ez meglehetősen nehezen volt elképzelhető, de most, hogy az ellenfél is birtokolja a labdát időnként, egyáltalán nem eképzelhetetlen, hogy valakinél leszáll a lila köd.
Azután Tata tovább folytathatja a csapat átalakítását. Érdekes módon kifelé még mindig azt kommunikálják, hogy a filozófia nem változott meg, a stílus ugyanaz maradt. Én azt gondolom, ezt már csak ideig-óráig fogják az emberek bekajálni, hiszen csak a vak nem látja, hogy igenis jelentősen megváltozott a csapat játéka. Először csak óvatosan dobtunk pár hosszú labdát, aztán legutóbb már doble pivot, kontrajáték, miközben Xaviniesta a padon. A klasszikus mondás szerint ha a högye benn van, a többi már utánacsúszik, úgyhogy szerintem a nehezén már túl vagyunk. Ezt egyébként kizárólag a kommunikáció kritikájának szántam, nem magának a folyamatnak, ami kifejezetten tetszik. Ha másért nem, hát azért, mert újra nagyon élvezetes meccseket játszunk. Ha ez eredményességgel párosul - és egyelőre ez a helyzet -, akkor nincs okunk panaszra.
A kezdőcsapat jóslása nehéz ügy. Elviekben már a Milan elleni BL-meccsre is tartalékolhatnánk, ha nem szabotálták volna el az egész okoskodást ezzel a pénteki időponttal. A védelem közepére azért minden bizonnyal visszatér Piqué, a párja talán Mascherano lehet. A széleken elvileg a sérülések miatt csak Alvés és Montoya bevethető, de mind Puyol, mind Bartra megfordult már ezeken a posztokon - felbukkanásuk ezzel együtt valószínűtlen. A középpályán a hétközi pihenő után ezúttal az alaphármas várható, habár én egyáltalán nem bánnám, ha Xavi még egy kicsit megtoldhatná munkanélküliségét. Elöl pedig a formáját még nem teljesen találó Messi mellett ezúttal minden bizonnyal ott lesz Neymar, valamint a jó passzban levő Alexist is vétek lenne kihagyni érzésem szerint.
