Bekövetkezett az, amiről úgyis tudtuk, hogy egyszer be fog, és hiába tudtuk, attól még nem jó érzés. Akár hiszitek, akár nem, a beharanggal kapcsolatos blogon belüli egyeztetés kapcsán (=felvetődött kérdésként, hogy legyen-e Valdés ügye a kiemelt téma és a meccsről csupán mellesleg szóljon a poszt) nekem az volt a véleményem, hogy különösebben nincs mit mondani a bajnoki fordulóról, mert az egyetlen kérdés úgyis az: mikor kap ki először a Barça idén a bajnokságban.
Bár nem akartam, elég hamar választ kaptam rá. Természetesen baj nincs, természetesen a vereség benne volt/van ebben a szezonban (is), nyilvánvaló, hogy vészharangkongatással és csapattemetéssel rokonértelmű szavak még csak meg se fordulnak a fejünkben. Csak attól még nem jó érzés.
Bekövetkezett az, amiről úgyis tudtuk, hogy egyszer be fog, és hiába tudtuk, attól még nem jó érzés. Akár hiszitek, akár nem, a beharanggal kapcsolatos blogon belüli egyeztetés kapcsán (=felvetődött kérdésként, hogy legyen-e Valdés ügye a kiemelt téma és a meccsről csupán mellesleg szóljon a poszt) nekem az volt a véleményem, hogy különösebben nincs mit mondani a bajnoki fordulóról, mert az egyetlen kérdés úgyis az: mikor kap ki először a Barça idén a bajnokságban.
Bár nem akartam, elég hamar választ kaptam rá. Természetesen baj nincs, természetesen a vereség benne volt/van ebben a szezonban (is), nyilvánvaló, hogy vészharangkongatással és csapattemetéssel rokonértelmű szavak még csak meg se fordulnak a fejünkben. Csak attól még nem jó érzés.
Néhány szót az ellenfélről, mert mindenféle kalaplengetés kijár nekik tőlem (is?). Ahogy én láttam és értelmeztem a meccset, minden hibánk (gyengeségünk) az ő erényük (erősségük) volt, nem pedig mi ajándékoztunk nekik néhány boldog órát.
Ügyesen játszották a labdatartást amikor kellett, még ügyesebben a letámadást, legügyesebben a szélekre a játék beszorítását és onnan a gyors oldalváltásokat a szabad területekre, végül pedig látványos, egyben fineszes megoldásokat is „megengedtek maguknak”. Nagyon sok értelemben azzal verték meg a Barçát, ami alapesetben a mi erősségünk, itt szó nem volt busz leparkolásról és egyéb negatív futballokról. Nem is tehetünk mást, mint hogy kétségek nélkül elismerjük a győzelmük jogosságát, hosszútávon pedig okulunk a meccsből. Leginkább azért, mert az egyéni értékelőben két további szituációt is megemlítek, aminek most volt alkalmunk megtapasztalni a rosszabbik oldalát, pedig alapesetben mi szoktuk az ellenfeleket „boldogítani vele”. Vastag betűkkel ki is emeltem őket, nehogy elsikkadjanak a szóáradatban.
Egyéni értékelő:
Valdés – egy jó(?) bulvárújság azonnal rákattanna a témára, és kapcsolatot vélne felfedezni a távozásáról szóló bejelentés és a vereség között. Pedig nincs. De legalábbis eddig még nem tudunk róla. Az első gólban annyiban hibásnak érzem, hogy jobban foghatta volna a szöget, a másik kettőnél számomra továbbra se logikus a kapusra hárítani minden egyes gólt. Lehet, hogy másvalaki védte volna valamelyiket, de ezt majd akkor tudjuk meg, amikor ő nem lesz. Bár máris repkednek a nevek, hogy ki jöhetne, nálam esélyes, hogy házon belül lesz megoldva a(z ő) pótlása (is). Eddig Oierről és Masipról is azt hallhattuk, hogy olyan saját nevelések, akikben van fantázia, és ez ebben az esetben nem is csak a kötelező udvariasság a fiatalok felé - 5
Alves – dicséretet érdemel a gólpasszért, de azon kívül nagyon nem tetszett, amit láttam. Illetve amit nem láttam. Egyetlen szabályos megmozdulását nem sikerült felfedeznem védekezésben, ez pedig meglehetős hiányosság, merthogy az elsődleges funkciója mégiscsak ez lenne. Okosság volt Pedrot (vagy egyáltalán a támadót) elvinni előle, szerintem ez volt az oka annak, hogy értékelhető volt támadásban, cserébe viszont kénytelen volt minden-mindegy alapon megállítani bárkit az oldalán, különben nagy bajok lehettek volna belőle. Pozitívum persze bármi tőle, ami pozitívum, de azért láttam már olyat, hogy egy védő úgy betonfal, hogy közben szabályos is - 4
Piqué – mivel a kiállítása lett a mérkőzés egyik legjelentősebb eseménye, én se úszom meg, hogy szót ne ejtsek róla. Szerintem az első sárga is jogos volt, meg a második is. Az első leginkább azért, mert pont a Barçának szokása gyorsan elrúgni az ilyen szabadrúgásokat, egyben mi tiltakozunk a leghangosabban, ha ebben az ellen megakadályoz minket. Ráadásul a Sociedad éppen egy ígéretes kiugratást indíthatott volna, ha ő nem lép a beijesztés elé, és ha a bíró nem is így értelmezte (szerintem ezt éppen nem is látta), akkor is hátrányosan érintette az ellenfelet Piqué mozdulata. Egyébként az se kizárt, hogy a bíró addigra már utazott rá, mert minden egyes esethez megjegyzéseket fűzött, amik a közelében történtek. Vágom, hogy mi voltunk a „nagy csapat a nagyvárosból, akik lementek játszani a kiscsapathoz a kisvárosba”, de akkor is jobb lenne pofát alapállásba tenni és jobb eséllyel elkerülhetők az ilyen problémák. Önmagában a játéka nem volt rossz, de visszavonhatatlanul befolyásolta a meccset, és ebből a végén mi jöttünk ki rosszul - 3
Puyol – az igazság az, hogy nem emlékszem különösebben rá, ez pedig remélem, azért van, mert jól (csak nem kiugróan jól) tette a dolgát, nem pedig én voltam figyelmetlen - ?
Alba – nálam a védelem legjobbja volt, legalább két alkalommal fogott meg kritikus pillanatban ellentámadást, és szintén legalább két alkalommal lett volna ígéretes szituáció abból, hogy csatlakozott a támadásokhoz. Azonban sajnos nála sem ez a legfontosabb, hanem az a kakaskodás Ifrannal a nyolcvanadik perc táján. Nagyon nem tetszett a szituáció, felesleges is volt és tőle eddig nem megszokott. Arról nem is beszélve, hogy egy szava nem lehetett volna, ha Ifran az arcához (torkához?) kap és alárogy abban a pillanatban. Éppen úgy, ahogy azt már láthattuk nem egyszer Barça játékostól. A felelőtlenségéért cserébe akár ki is állíthatták volna - 5
Busquets – az első félidőben döbbenetes mennyiségű labdát szórt el (egyből konkrétan gólhelyzet is lett), ezért az irányító szerepét legfeljebb közepesnek minősíthetem. Védekező középpályásként már nagyon korrekt volt, de védőszerepben egyenesen kiváló. Legalább három olyan esetre emlékszem, amikor kritikus pillanatban mentett, így az összkép még a vereség ellenére is pozitív lett nálam - 5
Xavi – szinte mindig biztos jele annak, hogy pocsék a pálya, amikor tőle (is) elpattog a labda és ez tegnap érezhető volt, legalább részben és legalább egyes helyeken. Volt két gyilkos labdája, ebből az egyik gólt ért, viszont egy kicsit azt éreztem, a védekezéshez többet adhatott volna. De legalábbis nem tűnt mindig világosnak, mikor kinek (Cesc-nek, vagy neki) kell(ett volna) visszalépnie Busquets mellé - 4
Cesc – remek volt az a továbbperdített labda és én elhiszem (magamnak), hogy végül ő lehetett volna a kulcs nyerni a meccset, ha nem kerülünk emberhátrányba. Támadásban most már kétségkívül a csapat egyik erőssége, egyik legfontosabb láncszeme. Érezhetően sok védekező feladatot is kap (lefedni az Iniesta mögötti és Busquets melletti területet a középpályán), ezzel együtt még nagyobb az értéke annak, hogy szinte folyamatos veszély az ellenfelekre nézve. Feltételezem, hogy a második félidőre védekezőbb szellemben akarta kiküldeni a csapatot Tito (volt két pillanat is, amikor ő nem követte Iniestát a támadással, inkább maradt mögötte védekezni), utólag már tudjuk, hogy kár volt - 6
Messi – sorozatban tíz bajnoki meccsen lőtt gólt, ezzel egy újabb rekord került a neve mellé, ugyanakkor meg ki a fenét érdekli, ha kikap a csapat? Persze eszemben nincs a nyakába varrni bármit is, egyáltalán nem volt (bűn)rossz és továbbra se neki kellene egyedül nyernie minden meccset. Lőtt egy gólt, az a kapufa meg jó lett volna, ha bemegy - 6
Iniesta – a meccsen volt egy megtörtént kiállítás, volt egy esetleg lehetett volna, és bizony volt egy, aminél megköszönhetjük, hogy a bíró mérlegelt. Egy szavunk nem lehetett volna, ha őt is leküldi, mert a sárgája után két meglehetősen egyértelmű esetet engedett tovább. Ahogy minden játékos esetében, az ilyen szokatlan hibák egyenesen következnek a csapatszerkezetből és szerintem ez nála is így volt. Legfontosabbként persze az emberhátrány is belejátszott abba, hogy minden-mindegy alapon védekeznie kellett, ugyanakkor szerintem konkrétan Cesc kiválása volt, ami őt megzavarta. Emberhátrányban túl sok mindent kellett volna neki egyedül megoldania (=újra megszerezni a vezetést, és közben hibátlanul védekezni is), de utólag nézve már látszik, hogy ennyi minden nem volt benne. Sem Iniestában, sem a meccsben - 6
Pedro – ismét láthattuk egy esettanulmányt arra, hogy miért nem szabad őt a vonal mellé kényszeríteni. Főleg nem a jobb oldalra. Hiába javult sokat az évek során a bal lába, az igazi mégis csak az, amikor balról indulhat, és jobbal csűrheti rá. Mint ahogy az se véletlen, hogy középen érkezve szerezte a gólját. Szerintem nagyon okos változtatás volt őt engedni játszani, és nem arra kárhoztatni, hogy egy számára (most már nyilvánvalóan) kényelmetlen poszton szenvedje végig a meccset - 6
