Mivel a tegnapi meccs forgató,- és jegyzőkönyve úgy alakult, ahogy, a bevezetőt azzal kell kezdenem, hogy mi NEM lesz a posztban.
Először is nem lesz benne bíró, se tizenegyes szituáció szuperlassított elemzése négy sűrűn teleírt oldalon. Az előzőből következik az is, hogy nem lesz benne hamunak önnön fejre szórása, mert ahogy évek óta nem, úgy most sem vagyok hajlandó magamra venni senki „bűnét”. Egyben az se érdekel, hogy kik szerint kellene elnézést kérnem azért, mert „már megint csalással jutottunk tovább”.
A párharc tanulsága (ismét) az lett, hogy az erkölcsi győzelem firtatása továbbra is a vesztesek „kötelessége”, a (rossz) poén pedig az, hogy nem azok tiltakoznak a leghangosabban, akiknek (valódi) alapjuk lehetne rá (=Milan szurkolók), hanem az igazság önjelölt bajnokai (=a Barcelona ellendrukkerei).
Szolgálati közlemény: Elnézést kérek, hogy ezúttal és éppen most sikeredett ilyen borzasztóan kidolgozatlanra az értékelő poszt, kénytelen vagyok a rendelkezésemre álló nagyon kevés időre hivatkozni.
Mivel a tegnapi meccs forgató,- és jegyzőkönyve úgy alakult, ahogy, a bevezetőt azzal kell kezdenem, hogy mi NEM lesz a posztban.
Először is nem lesz benne bíró, se tizenegyes szituáció szuperlassított elemzése négy sűrűn teleírt oldalon. Az előzőből következik az is, hogy nem lesz benne hamunak önnön fejre szórása, mert ahogy évek óta nem, úgy most sem vagyok hajlandó magamra venni senki „bűnét”. Egyben az se érdekel, hogy kik szerint kellene elnézést kérnem azért, mert „már megint csalással jutottunk tovább”.
A párharc tanulsága (ismét) az lett, hogy az erkölcsi győzelem firtatása továbbra is a vesztesek „kötelessége”, a (rossz) poén pedig az, hogy nem azok tiltakoznak a leghangosabban, akiknek (valódi) alapjuk lehetne rá (=Milan szurkolók), hanem az igazság önjelölt bajnokai (=a Barcelona ellendrukkerei).
Szolgálati közlemény: Elnézést kérek, hogy ezúttal és éppen most sikeredett ilyen borzasztóan kidolgozatlanra az értékelő poszt, kénytelen vagyok a rendelkezésemre álló nagyon kevés időre hivatkozni.
Kezdjük azzal, valahol azért sejthető volt, hogy a párharcnak a második meccs előtt már inkább a Barça az esélyese. Ezt azért bátorkodtam leírni, mert bizonyíték van arra, hogy a múlt héten se értettem, mitől lenne bukásra ítélve az a csapat, amelyik gólnélküli döntetlen játszik idegenben?
Egyben a kérdés azt is jelenti, hogy mitől lenne előnyben az a csapat, amelyik „csak” egy gólnélküli döntetlenre képes hazai pályán egy oda-visszavágós párharcban? Ebben a feszült politikai helyzetben külön ki kell emelnem, hogy nem kritika csupán egy kérdés: hogy remélhetett volna a Milan három-négy megszerzett gólt ettől a defenzív felfogástól és ettől a támadósortól? 
Robinho nálam tipikusan az a brazil, aki folyamatosan meghal a szépségben, Boateng (szerencsénkre!) nem volt még tökéletes erőállapotban, Ibrahimovics fizikai ereje meg önmagában ritkán fog eldönteni mindent.
Sejthető volt, hogy a múlt hét után a Barça nem fog még egyszer a biztonságra játszani, ezzel pedig az is, hogy a támadópotenciál némelyest növekedni fog. Akik szerint a múlt héten csak kifogás volt, hogy a Barça nem adott bele mindent, most láthatták, hogy volt némi igazság ebben a véleményben. Akik pedig azt hiszik, hogy a tegnapi volt a csúcsteljesítmény, azok nézzék vissza a hétvégi Bilbao meccset.
Ismét BL elődöntőben vagyunk, ahol feltételezhetően a Chelsea lesz az ellenfelünk. Ez pedig máris „hatalmas öröm”, mert a két csapat múltja garancia arra, hogy a pályán történő események a kutyát nem fogják érdekelni, de bírózás biztosan lesz majd...
Egyéni értékelő:
Valdés – szerintem néhány jó ütemű kifutáson (=utolsó védőként megelőző szerelés) túl nem sok dolga akadt. Emlékezetes pillanat volt, amikor 1-1-ben védte Robinho lövését, a gólban meg szerintem nem lehet hibáztatni. - 7
Alves – az elején rendesen túlpörögte magát, egyben ez azt is jelentette, hogy igazán harapósan állt a meccshez. Az utóbbi idők egyik legjobb meccsét játszotta, támadásban és védekezésben is az élmezőnyhöz tudott tartozni. - 8
Piqué – talán egy alkalommal vettem észre olyan szituációt, amikor okosabban is reagálhatott volna, egyébként pedig jó volt. Érdekes volt a becsúszása, amikor Ibra szerelte (a saját bal lábával elrúgva a jobb elől a labdát) önmagát. - 7
Mascherano – az egész meccse arról szólt, hogy lépten-nyomon a kiváló ütemű, magabiztos szereléseit „kellett már megint bámulnunk”. A csapat egyik legjobbja most már hónapok óta. - 8
Puyol – nem fogom tudni megmondani, hogy mennyire volt segítségére Boateng visszafogottabb teljesítménye, minden esetre nem sok sót evett mellette. Az előzetesen egyik legkomolyabbnak ítélt veszélyforrás nem lett az. - 7
Busquets – én már nem is mondok semmit. Dicsértem éppen eleget az utóbbi időben, perpillanat elfogytak a jelzők. - 8
Xavi – szerintem kevés hibát lehetett felfedezni a játékában, mondhatjuk, hogy egyszerűen csak a maga színvonalát hozta. (Ami egyébként bitang magasan van.) Kulcsfigurája volt a középpálya stabilitásának, gyanítom, hogy a korai csere annak a titokzatos sérülésnek volt köszönhető. - 7
Messi – természetesen lőtt két gólt, természetesen kiharcolt egy tizenegyest és természetesen folyamatos bizonytalanságban tartotta a Milant. Viszont ha Xavit megtaláljuk hibapontként az elcseszett kontrákban (=létszám azonos, vagy létszámfölényes helyzet az ellenfél védelmével szemben), akkor felé is kijár némi elégedetlenkedés. Ugyanis egyáltalán nem jó ötlet addig cipelni a labdát, amíg ki nem sodródik, vagy belevezeti akárkibe, miközben ketten is várnák ígéretes helyzetben a passzt. Nagy plusz pont jár neki azért, hogy az utóbbi néhány meccs után határozottan elkezdett ismét védekezni. - 8
Cesc – ha a múlt héten a hiánya oka volt Messi vacakabb játékának, akkor tegnap nagyon is bizonyította, miért van helye a csapatban. Több remek összjátékban vett részt, szerencsére mindezt a szélen is képes volt hozni, amikor éppen Cuenca lett a játszótársa. Védekezésben remek volt, szerintem jót tett neki a pihenő. - 8
Cuenca – tegnap szerintem remek okosság volt, hogy Cesc és Iniesta felváltva léptek ki mögé (az első félidőben!), ezzel pedig csinálhatott a semmin kívül is valamit. (Összehasonlításként lásd Tello a hétvégén.) Több alkalommal is eredményesen üldözte a labdát, egyik fontos eleme lett a feltolt letámadásnak. Volt néhány mélyre sikerült beadása, meg talán mintha egyszer majdnem gól közeli állapotba is hozta volna a csapatot. - 7
Iniesta – szerintem máris kijavította a múlt heti kisiklást, ebben persze komoly segítséget jelentett neki az, hogy a szélen kapott társa(ka)t és az, hogy középen is sokat játszhatott. Jó összjátékok, védekezésben többször feltűnt a saját térfélen, az ötletesség is megjelent a játékában, a gólja meg konkrétan fantasztikus mozdulat volt. - 8
Thiago – valószínűleg elég nehéz lehet ellene játszani, tegnap is igen gyorsan felrúgták vagy háromszor is.
Adriano – nem nagyon tudom, hogy mit csinált, addigra már totális unalomba fulladt a meccs.
Keita – szerintem senki nem lepődött meg a pályára lépésén.
