Tegnap a hatvanadik perc tájékán a portás Sanyi bácsi odahívta Sári nénit, hogy a kiürült szódás üveg helyett hozzon már egy telit, meg a műsorújságot keresse meg, mert az agyalágyult riporter azt hajtogatja, hogy ez itten a Real Madrid - Barcelona meccs, de az csak valami rossz vicc lehet. Csak szűk tíz perccel később ismerte fel Pepét és Messit, és akkor ledöbbent. Tehát hogy ez egy Clásico lenne? Pontosabban ez a Real Madrid?
Tegnap a hatvanadik perc tájékán a portás Sanyi bácsi odahívta Sári nénit, hogy a kiürült szódás üveg helyett hozzon már egy telit, meg a műsorújságot keresse meg, mert az agyalágyult riporter azt hajtogatja, hogy ez itten a Real Madrid - Barcelona meccs, de az csak valami rossz vicc lehet. Csak szűk tíz perccel később ismerte fel Pepét és Messit, és akkor ledöbbent. Tehát hogy ez egy Clásico lenne? Pontosabban ez a Real Madrid?
Kezdjük szépen sorban. Először is rójuk le tiszteletünk a sajátjaink előtt: jól játszottunk, egy picit tompák voltunk a kapu előtt, de ugye ez az a meccs, ahol egy győzelem után még akkor se érdekel minket a gólarány, ha történetesen egyébként számít. Az egyenkénti buksisimi majd a végén, itt inkább azt emelném ki, hogy még mindig hihetetlen, ez a csapat mennyire tud azért focizni. Ezzel a meccsel vált nyílvánvalóva, amit egyébként is mindenki sejtett, hogy játéktudásban a közelünkben nincs senki továbbra sem, viszont lassan-lassan úgy tűnik csak kezdenek jól lakni a kulcsemberek. Egyelőre azonban azokon a találkozókon, amikor a motiváció már a presztízsből alapvetően következik, gyakorlatilag egy kíméletlen gyilkológép precizitásával daráljuk be az ellent, és megdöbbentő, hogy mennyire megingathatatlanok vagyunk fejben. Mintha az egész csapat egy nagy hipnózisban lenne, és a szemből jövő golyózápor ellenére is mindenki tökéletes nyugalommal, sérthetetlenül sétálna a fény felé.
És akkor az ellen... Nem tudok másra gondolni, mint hogy Mou telibefosta ezt a meccset, mert a Madrid ennyire nem gyenge. A védekező taktika teljesen elfogadható húzás volt, különösen a vezetés megszerzése után tűnt indokoltnak, hiszen eleinte a kontráik kifejezetten veszélyesek voltak. De miért ezzel a védelmi görbével próbálkozott? A Heitinga-vezényelte Atlético hátsó sor nem állt fel ilyen össze-vissza... Profi, euromilliókat kereső játékosok, és arra nem képesek, hogy egy egyenes vonalban helyezkedjenek. (Egy régi edzőm mondogatta mindig, hogy a foci észjáték - na igen...) Hogy nem sikerült igazából kihasználni ezt, az is mutatja egyébként, hogy a Barcelona nem nyújtott pokolian jó teljesítményt, csak most ez is elég volt.
Azután ott volt az. Nem ő, hanem az. Tudjátok. Annyiban megvédeném egyébként, hogy még a világrajövetele előtt ő "szellemileg" arra gyűjtött, hogy majd egy csendes sarokban fotoszintetizálgat pár évet, időnként meglocsolják, néha tán még virágba is borul. (Ezúton kérnék azonnal elnézést a világ összes szobanövényétől, hogy velük viccelődtem arról. Tudjátok.) Erre nem focista lett véletlen? Nem tehet róla a lelkem. Csak miért nem zavarják már el a halál cuppanós picsájába a pálya közeléből is azok, akik ezt megtehetnék? Vihetné a többi portugál haverkáját is, a fodrászbura alól idő előtt kirángatott ficsúrt, meg a kiállítás elleni amulettel rendelkező másik szegénysorsút is. Roncsika maradhat, ő a gólja ellenére is teljesen ártalmatlan.
Maradjunk most annyiban, hogy nem rugdosunk verbálisan vissza mindenért (pedig rájuk férne), kaptak a pártatlanoktól is épp eleget. Mindenesetre a Madrid beírhat magának egy mocskos nagy karót magatartásból, szorgalomból, de még testnevelésből is. Személy szerint bízom benne kicsit, hogy az lesz a meccs hatása a mieinkre, hogy úgymond megmakacsolják magukat, mondván nehogy már ez a Madrid legyen a bajnok, és olyan tavaszt rittyentenek, aminek száz év múlva is a csodájára járnak majd. Nem kérdés, képesek rá.
Pinto (6,5) - Kapussors, de ha potyaszag van, akkor az van. Viszont ugyanúgy tökéletes maradt utána fejben, mint decemberben Valdés. A zenéje hallgathatatlan, de amúgy lassan kult lesz a csapatban.
Alvés (6,5) - Nem volt jó meccse, rengetegszer kergette reménytelenül Ronaldót a meccs elején. Ezután Pep egy jóval konzervatívabb szerepbe parancsolta, ahol azért összekapta a magát. A végére számomra végképp egyértelmű lett, hogy a világ legfaszább jobb hátvédjét célszerű a posztján játszani, mert ott igazán hasznos, máshol meg nem feltétlenül.
Puyol (8,5) - Ez lassan beépített fícsör lesz a menedzserjátékokban, hogy Puyí jól játszik a Clásicon. Nem voltak igazán nagy feladat elé állítva hátul, kicsit már hozzászokott a szemem a három védős meccsekhez, ahol azért rendre kaparniuk kell, akárki is az ellenfél, most meg szinte úriasan tehették a dolgukat - tulajdonképp hiba nélkül. A fejese meg egyszerűen világklasszis mozdulat volt gyönyörű technikai kivitelezéssel.
Piqué (7,5) - Puyolhoz képest egy hangyányit benne volt a kapott találatban, és ő nem is fejelt gólt, de egyébként ugyanazokat írhatnánk hozzá is.
Abidal (9) - Léptetett fakó lován, s megnézte -úgymond- mennyit ér Kasztília tartomány. Nem sokat.
Xavi (7,5) - A Real középpályás képződményei főként Messi elpusztításával semlegesítésével voltak elfoglalva, ezért Xavi viszonylag szabadon garázdálkodhatott. Ez önmagában elég volt ahhoz, hogy a Barca kissé lomha tempóban ugyan, de fokozni tudja a nyomást, és kaján vigyorral a száján szorítsa rá a satut a birodalmiak tökeire. A pontrúgásai is ültek, nem rajta múlott, hogy csak egy gólpassz került végül a neve mellé. Szerencsére az Espanyol elleni tragikus fellépése csak átmeneti kisiklásnak bizonyult.
Busquets (7,5) - Sajnos nem tudja teljesen levetkőzni a kis pöcs gúnyát, de míg Pepe cimborája odaát gyengén is focizott, addig ő a ripacskodásai mellett azért úr volt pályán - a kihagyott ziccerért nagy kár persze. Eljátszottam a gondolattal, hogy mi lenne ha kijelölnének valamelyik sarokban neki és Pepének egy pár négyzetméternyi demarkációs zónát, ahol aztán ketten kedvükre állatkodhatnának-fetrenghetnének szabadon, de a hosszabbításban bemutatott testcsele miatt mindent megbocsájtottam neki egycsapásra.
Fabregas (7) - Szürkébb meccse volt, főképp azért, mert ezúttal a centrumban játszott. Jól megoldotta azért a feladatát, keményen küzdött, és mindkét kapufa előtti passz tőle jött, így a többi középpályásnál ici-picit alacsonyabb pontszámot nyugodtan rákenheti a hülye bloggerre akácra.
Iniesta (8) - Altintoppal vívott csatájuk egy Kiszel Tünde - Terence Tao szellemi párbajra hasonlított, szegény török csak sírva dúdolgathatta magában, hogy jönnek a törpök, és követelik Hamit. (Mondjuk Ini azért a celebvilág témakörbe belesült, és a beadásból Benzema majdnem gólt fejelt.) Eleganciájára, amivel Don Andrés a labdához nyúl, nincsenek szavak, s ha a tizenhatoson belül is akkora szuperhős lett volna, mint azon kívül, akkor istenbizony kiosztottam volna neki egy tízest - így csak egy decens nyolcas.
Messi (7) - Nehéz objektívan megítélni, mert magához képest halovány továbbra is, de így sem állíthatom, hogy gyengén játszott, sőt. A meccs végére abszolút pozitív összképet hagyott maga után szokásos módon egyre javuló játékával, több forintos labdát is kiosztott miközben ott faragták, ahol tudták. Pontszáma szigorúan önmagához mérten értendő.
Alexis (7,5) - Félelmetes ez a fazon. Pörög, odamegy, becsúszik, reklamál, vigyorog, integet, fejel, elkaszál, cselez, visszafut, lezár, elmozog, eltűnik majd feltűnik - mindezt 5 másodperc alatt. Kíváncsi vagyok, mikor ajánl neki a Duracell szerződést. Megint visszafújták jogtalanul ziccerből, és így is centik híján gólt fejelt, de tulajdonképpen az eredményesség azért egy (s talán az egyetlen) olyan aspektusa a játékának, amiben egy picit előreléphetne. Pep nyilatkozta, hogy Sanchez ellopta a szívét - hozzátenném: az enyémet is.
Real Madrid: Casillas, Altintop, Ramos, Carvalho, Coentrao, Pepe (Granero, 80'), Alonso, Diarra (Özil, 66'), Hiugaín (Callejon, 66'), C. Ronaldo, Benzema
Barcelona: Pinto, Alvés, Piqué, Puyol, Abidal, Busquets, Xavi (Thiago, 86'), Fabregas (Cuenca, 88'), Iniesta, Messi, Alexis (Adriano, 82')
Gólok: C. Ronaldo (11') ill. Puyol (49'), Abidal (76')
